funiQ logo

This article is not available in English. This is the Hungarian version of the article.

Zalaszentgrót

Zalaszentgrót Zala megye északkeleti részén, a zalai dombok ölelésében, a Zala folyó partján fekszik. A gazdag történelmi múltra visszatekintő kisváros az évszázadok során fontos folyami átkelőhely volt. Legújabb, XXI. századi nevezetessége a Szent Gróth Termálfürdő és Szabadidőközpont.

Túraajánlatok

Látnivalók

Szent Gróth Termálfürdő és Szabadidőközpont

A termálfürdő és szabadidőközpont Zalaszentgrót Tüskeszentpéter városrészétől északra, természeti környezetben, a Zala völgyében fekszik. A fürdőt a Zala rétje mellett ligeterdő és tavak környékezik.

A létesítmény első ütemét 2001-ben adták át, miután a területen folytatott kutatófúrások 1998-ban termálvizet találtak 691 méter mélységben. A fürdő nyári és téli épülettel, 5 szabadtéri és 4 fedett, különböző hőmérsékletű medencével, összesen 1100 m2 vízfelülettel rendelkezik. Az élménymedencében csúszda, masszázspad, buzgárok és gomba alakú szökőkút található. A fedett fürdőben finn szauna, gőzkabin, masszázs áll a vendégek rendelkezésére. Gyermekek és felnőttek részére úszásoktatást is tartanak.

A medencék mellett különféle sportpályák (foci, strandröplabda, kosárlabda, tenisz) és játszótér is szolgálja a pihenést. Tervben van a fürdő mellett egy üdülőtelep építése. Kevésbé mozgásigényesek a három szomszédos horgásztónál élhetik ki szenvedélyüket.

Kőhíd

Magyarország egyik legrégibb kőhídját 1854-ben építették a XVII. századi fahíd helyén. A hortobágyi hídhoz hasonlatos, a megmaradt 3 középpillérre támaszkodó építmény négynyílásos, téglaboltozatos, hossza 43 méter, szélessége 6,5 méter. A csonka híd a Zala árterével és a mögötte álló kastéllyal együtt a város egyik legismertebb látványeleme, de a forgalom a mellette épült új hídon zajlik.

zalaszentgróti kőhíd
Zalaszentgróti kőhíd Photo: funiQ

Egyéb látnivalók: Batthyány-kastély és védett parkja (gyermekotthon), Kiskastély, Helytörténeti Gyűjtemény, Romtorony, Történelmi Emlékmű, Városi Művelődési Központ és Könyvtár.

Rendszeres rendezvények: Vadvirág Fiesta (május), Fúvósfesztivál (június), Öreg Traktorok Találkozója (június), Zalavölgyi Kultúrtivornya (június), Hagyományőrző Fesztivál (július), Puszika-Oszika Csónaktúra és flúgos futam (július), Sör- és csülök hétvége (augusztus), Csigafesztivál (szeptember).

Története

A Zalaszentgrót területén folyó régészeti ásatások során (Csáford városrészben) jelentős rézkori leleteket találtak, ami azt bizonyítja, hogy a környék már ősidők óta lakott. A Zala mindkét partján fellelt római kori tárgyak alapján az I. és V. század között állandó folyami átkelőhely, az egykori Maestriana lehetett ezen a helyen. A honfoglalást követően a Türje nemzetség szállásterülete volt a környék.

1084-ben már létezett a település, a források szerint nevét Szent Gellért püspökről kapta. Az első írásos emlék, amelyik már mai nevén említi a települést, egy királyi oklevél 1491-ből, amelyben II. Ulászló Szent Grótot a Hagymásy családnak adományozta. Szentgrót várának építéséről nincsenek hiteles források, de a XIII. század végén már biztosan állt, nagyjából a mai kastély helyén. Jelentősége Kanizsa 1600-as eleste után nőt meg, amikor a végvárrendszer részévé vált. A következő évtizedek során a törökök többször is megrongálták, de elfoglalni nem tudták. A Rákóczi-szabadságharc idején 1707 és 1710 között a kurucok kezén volt, eleste után a császári csapatok felrobbantották, köveit széthordták.

A XVIII. század közepétől fellendült a település gazdasága, iparosok, kézművesek telepedtek le, a környék földesurai, a Batthyány-család kezdeményezésére megkezdték a környező mocsarak lecsapolását. Zalaszentgrót 1830-ban mezővárosi rangot kapott, 1892-ben pedig bekapcsolódott a vasúti hálózatba.

A II. világháború idején a településen több száz fős lengyel menekülttábor működött. A háborút követően – az élelmiszeripari fejlesztéseknek köszönhetően – Zalaszentgrót újra fejlődésnek indult, ami az 1984-ben elnyert városi rangban is megnyilvánult. A fejlődés a rendszerváltás idején megtorpant, a nagyvállalatok bezárták kapuikat, átalakultak. Az ezredforduló környékén megtelepedő új vállalkozások és az uniós támogatással létrehozott termálfürdő azonban újabb felívelő szakasznak a nyitányát jelentették.